A keresztény hit szabad gyakorlásáról, Istenről, a Bibliáról- személyes reflexiók

Keresztény karizmatikusok prédikálják, hogy eljött a Nagy Ébredés időszaka, térjen meg mindenki, mert sosem lehet tudni, lehet, hogy holnap már itt az Isten Országa. És igazuk van! A Biblia többször is említi, hogy az utolsó ítélet előtt az emberiség polarizálódik. Lesz egy pozitív és egy negatív pólus.  Gazdagok és szegények, okosak és buták, egészségesek és betegek, szelídek és erőszakosak- az emberi társadalom kettéoszlik. Ma ilyen időszakot élünk ( migráció, globális felmelegedés, internetfüggés, kábítószer és egyéb függőségek). Az emberiség A 21.század elejére kettéoszlott, támogatottakra és elvetettekre. Ne akarj elvetett lenni, tartozz Istenhez! Szóval, igazuk van ezeknek a prédikátoroknak. Térjetek meg! Még ma! 

A magyar BTK nemrégen történt módosítása kapcsán eszembe jutott egy mózesi törvény: (2Móz 22,2-3.) " Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és úgy megverik, nincs vérbűn miatta." " Ha reá sütött a nap: vérbűn van miatta; ha nincs néki, adassék el tolvajságért". Szóval, éjjel agyonverhető volt a tolvaj. De nem volt érdemes agyonverni, mert ha eladtad, pénzt kaptál érte. Remekül kitalálta az Úr, kímélte az emberéletet. 

A legtöbben nem is tudjuk, hogy Betlehem város neve azt jelenti: Kenyér háza. A kenyér, pedig, a keresztény vallásban fontos szimbólum. ( Volt egy Júdeai Betlehem, illetve Zebulon törzsének szállásterületén is ismerünk ilyen nevű várost. Máté evangéliuma tehát nem véletlenül írja, hogy itt a júdeai Betlehemről van szó. Názáret város neve pedig azt jelenti: menedék, illetve Zöld ág. Utóbbi által a Megváltó születése párhuzamba kerül az ószövetségi vízözön- történettel. Noénak ugyanis zöld ágat hoztak a galambok a vízözön végetértével. Ha már a városok nevének jelentésénél tartunk: a főníciai Szidón azt jelenti: lapos város, tehát nem a hegyen épült város. 

Szerintem ez az a bibliai bűn, amit manapság a leggyakrabban elkövetünk. Mi, 21.századi magyarok, rettenetesen szeretünk fecsegni, odamondani, jól megmondani, mindent elmondani, suttogni- persze, inkább a másik háta mögött. Tegyünk lakatot a szánkra! Fontoljuk meg minden szavunkat, mert Isten minden lát, mindent hall, végtelen az Ő Bölcsessége- és nem biztos, hogy Isten országában Neki szüksége lesz pletykálkodó emberekre. Úgyhogy mindenki csak annyit beszéljen, amennyit muszáj. Ne fecsegjen, pletykálkodjon, mert ez a bűn Azon a Napon még visszaüthet! Imádkozni kell azért, hogy ezt a mocskos bűnt minél hamarabb abbahagyjuk. Nehogy ez legyen az üdvösség akadálya. 

Történészként mindig foglalkoztatott, hogyan lehetne leghatékonyabban fellépni a világban- és sajnos, Magyarországon is- tapasztalható antiszemitizmus ellen. Semmiesetre sem úgy, mint azt a balliberálisok teszik, hogy kinéznek maguknak egy szenilis vén publicistát vagy tudóst, és feljelentik holocaust-tagadásért. Az ilyen kampányok inkább csak rokonszenvet ébresztenek a megtámadott iránt, és növelik az antiszemitizmus vonzerejét. A zsidóellenesség ellen leghatékonyabban úgy lehet fellépni, hogy megértetjük az emberekkel: a kereszténység őse a zsidóság. Egy tőről fakadunk, ugyanazt a könyvet, a Bibliát olvassuk, közösek a gyökerek, és az ágak is. Jézus Dávid ágáról származott. Ha ezt megértetnénk az emberekkel...

Keresztények lévén, felvetődhet a kérdés: nem kell-e mindent megtennünk a szenvedőkért, azokért, akiket hazájukból elűztek, életkörülményeik lehetetlenné váltak, s már csak egyetlen reményük maradt: Európa? Nem kell-e mindent megtennünk a menekültekért, vagy ahogy hívják őket: a migránsokért? A keresztény szeretetparancs- legalábbis ennek katolikus felfogása- arra tanít, hogy minden embertársunkat szeretnünk kell. De úgy kell szeretnünk, hogy azzal Istennek nem árthatunk. Márpedig azzal, hogy az EU egyes vezetői ( azért fogalmazok így, mert az EU-n belül sincs egység a kérdésben) befogadnának Európába minden migránst, és szétosztanák őket, nem tennének jót a keresztény Isten ügyének. A migránsok egy része radikálisan keresztény-ellenes, fanatikus iszlám, egyfajta küldetéstudatban él, le akarja rombolni a civilizációnkat, ezzel tehát ártana a keresztény Isten ügyének. Ha mindenáron segíteni szeretnénk a migránsokon ( ami, hangsúlyozom, nem feltétlenül feladatunk) úgy kell tenni, ah

Mostanában némi baj van a vallásszabadsággal. Egyes neoliberális fórumok, a vallási semlegesség jegyében, korlátoznak mindenféle vallásgyakorlást. A keresztényt is, a hindut is, mindent. Egyes munkahelyeken semmiféle "vallási megnyilvánulást" nem engednek, még egy keresztet sem a titkárnő nyakában. A racionalista ember igyekszik mindenféle hitet kiiktatni az életből. Minden, ami szerintük tényekkel nem bizonyítható, az egyszerűen nincs. A 19.századi emberi pozitivizmus szellemében ítélik meg az emberi élet összes nagy kérdését. Azt gondolom, ez nem helyes. A hitnek igenis helye van az ember életében, a hit éppolyan fontos, mint a tárgyszerű, logikailag igazolható tudás- ha nem fontosabb. A hit a lélek alkotása, a hit a lélek sója. Márpedig törődnünk kell a lelkünkkel, sózni kell azt,különösen ebben a hiperkapitalista fogyasztói világban. Az ember nem tettek által üdvözül, hanem hit által. És a mindennapi életét is a hit segítségével tudja győzelemre vezetni. Ha tehát nem