Keresztény ember nézhet krimit?

Én ( mint egyszerű, neoprotestáns, hétköznapi, pünkösdi-karizmatikus keresztény hívő) azt mondom, ne tegye. Természetesen nincs a Bibliában olyan vers, mely formálisan is tiltaná a kriminézést, tekintettel arra, hogy Jézus korában még nem voltak krimik. Sőt: még regények sem voltak. Ugyanakkor Jézus nem támogatott semmiféle öncélú erőszakot, pláne nem azért, hogy követői gyönyörködjenek abban. A krimi- akárhogy is finomítja a rendező- agresszív műfaj: valaki meggyilkol benne valakit. Márpedig mi a szelídség és a szeretet emberei vagyunk, igazán csak a bűnt kell gyűlölnünk. De azt nagyon.

Van, aki azzal magyarázza krimik iránti rajongását, hogy abban a végén lelepleződik a gonosz, tehát kiderül az igazság. Ez igaz, de itt az erőszak fogalmilag is végigmegy a filmen. Egy vagy két órán át a történet egy erőszakos cselekmény körül forog. Az erőszakos cselekmény nyomozása alatt is az erőszak a film témája, még akkor is, ha a forgatókönyvíró által kitalált nyomozócsapat poénos, vagy a detektívnek nagy a bajsza. Tehát aki krimit néz, az folyamatosan az erőszak hatalma alatt tartja az elméjét, a lelkét, illetve a szellemét ( utóbbi kettő nem ugyanaz, erről majd egy másik posztban). Különösen nem ajánlom a krimik nézését kiskorúaknak. Az erőszak a gyerekek szellemébe jobban bevésődik, mégpedig azért, mert képlékenyebb a szívük. Pszichológusok igazolták, hogy a második világbáború idején szüleiket vesztő gyerekek szignifikánsabban erőszakosabbak voltak, mint szerencsésebb kortársaik.

Aki keresztény, és akar egy jót szellemileg szórakozni, tehát az intellektusát pihentetni, sétáljon, fejtsen keresztrejtvényt. Vagy- és erről szól majd a következő poszt- elmélkedjen. Miért kell elmélkedni? Hamarosan kiderül.